NEMZETFÉNYKÉPÉSZ  
  
line decor
 
 
 
 


 

Média--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Doczy-emlékünnep

EUrádió közélet

AZ IRÁNY Televízió December 26.-i adása

Megtekinthető 0:53:45 perctől.

http://www.iranytv.hu/hirek/belfold/az-irany-televizio-december-26-i-adasa-8908

minap.hu | miskolci hírforrás: „Szabad a kapu, nyitott a tér

Erdélyről és Csángóföldről | BOON


Bemutató----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Bemutató----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hanganyag-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Eu rádió 2012.06.05 Szcsécsi Zoltán film bemutatóval kapcsolatos beszélgetés.

Bemutató----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szécsi Zoltán: Gömöri lámpással a régmúltba világít

 

Keresztény film- és könyvvásár 

2012. június 8. Kisterem
 18:00 Szécsi Zoltán: Gömöri lámpással… Czenthe Zoltán portréja

Nagyterem
17:00 Bonhoeffer - Agent of Grace : Az utolsó lépcsőfok 88 perc,angol nyelvű,feliratos film, ősbemutató
19.30 A fehér ruhás vándor (II. János Pál pápa) lengyel dok.film 90 perc, feliratos, ősbemutató
Kávézó
19:00 Beszélgetés Dr. Csepregi Andrással, téma: D. Bonhoeffer

2012. június 9. Kisterem
15:00 Albert Schweitzer egy élet Afrikáért,szinkronizált játékfilm 110 perc
17.30 Albert Schweitzer Az élet tisztelete, dok.film 30 perc
Kávézó
18.00 „A készülő Luther-rajzfilm” kiállítás,bemutatja Richly Zsolt rendező
Kávézó 
18:30 Beszélgetés Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspökkel, téma Albert Schweitzer
Nagyterem
20:00 Buda Folk Band koncert, Világi népzene Erdély református vidékeiről

 2012. június 10. Kisterem
15:30 Ordass Lajos evangélikus püspök dok.film 60 perc
17:00 Isten mindig nagyobb Kendeh-Kirchknopf György élete dok. film 58 perc
18.30 Teréz anya Isten szegényeinek a nevében - játékfilm, szinkronizált 89 perc
 Kávézó 
18.30 Beszélgetés Győri János Sámuellel, téma Kendeh K. György élete

Hírek---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

megjegyzés: "Kimaradt" információk!

A kiállítás 2012.június 4. nyilt a Trianon gyásznapon,
és a kiállítás címe: Erdélyről és Csángóföldről.

 

 


Hírek---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Meghívó

„Magyarország nem ismeri Erdélyt.
Megszokván nyugat felé venni utunkat,
valamikor honunkból kimozdulunk,
feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik,
melyet nem illik nem ismernünk.”

                                                                              Kazinczy Ferenc

A

Fazekas Utcai Általános Iskola
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
/Miskolc, Fazekas utca 6./

szeretettel meghívja

SZÉCSI ZOLTÁN
nemzetfényképész és felesége
KRAJCSOVICS ERIKA

Erdélyről és Csángóföldről
készült fotóinak
és

ZUPKÓNÉ FEKETE ZSUZSA

saját és gyűjtött kézimunka
kiállításának megnyitójára

Időpont: 2012. június 4. 17.00
Helyszín:az iskola aulája

A kiállítást megnyitja
SÓLYOM FERENC
csángókutató

Közreműködnek
az iskola tanulói.

 

Újság Cikkek-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„Tökéletes sosem lesz!”

Kereste, de nem találta

A művészet az emberi önvaló tökéletességének visszatükröződése. Benne megtalálható minden vágy végső célja,
és ez az, ami visszacseng: a tökéletesség időtlen harmóniája – írja egy ismeretlen szerző. 



Ezzel ellentétben Szécsi Zoltán portréfotós úgy véli, tökéletes alkotás nem létezik. Nem is ez motiválja. Ő az emberi lelket
kutatja a tekintetekben évtizedek óta. Megmutatta már Komlós Juci, Bródy János és Makovecz Imre igazi arcát, de az ő munkáját
dicsérik azok a portrék is, amelyek hétköznapi embereket ábrázolnak. Szécsi Zoltánnal a tökéletességről, inspirációról és a művészi alázatról beszélgettem.

Mi jut eszedbe erről a szóról: tökéletes?

Egy történet. Erdélyben Imre bácsi székely barátomnak töltöttem vörösbort a poharába, közben pedig megkérdeztem, hogy jó lesz-e ennyi. Mire ő kis kivárással csak annyit mondott:
„Tökéletes sosem lesz!” Bölcs mondása volt ez az öreg székelynek. Ez volt az élettapasztalata. Imre bácsit ismervén mindketten tudtuk, hogy nem a kitöltött vörös nedű mennyiségére gondolt.
Hogy pontosan mire, azt csak ő tudná megmondani, de tény: beleültette a bogarat a fülembe. Azóta sokat gondolkodom „a tökéletesen”.

És mire jutottál?

A hétköznapokban olyan gyakran használjuk ezt a szót, sőt fokozzuk is. Pedig nem is ismerjük, nem tudjuk meghatározni. Számomra ez egyenlő az elérhetetlenséggel.
Nekem mint fotográfusnak egy tökéletes kép olyan, ami tartalmilag, külső jegyekben, sugárzásban, akár a kép súlyozásában, kompozícióban, színekben hibátlan.
Mind tartalmilag, mind megjelenési formájában. Szerintem ilyen alkotás nem létezik.

Nem lehet, hogy te vagy túl kritikus?

Már tanuló koromban céltudatosan vásároltam régi fényképeket, hogy kielemezzem azokat. Nagyítóval a kezemben elutaztam a kép világába. Ilyenkor az ember nem lát semmit a külvilágból.
Benne van a képben, egy pillanatra az idő is megáll. Én meg csak elemeztem. Hibákat kerestem. Tudni akartam, hogy miért nem tökéletes, és mindig találtam valamit, ami miatt nem volt az.
A tanítványaim is, és a feleségem is folyton azt mondják, hogy kritikus vagyok. Vagy túl kemény, vagy túl szürke. Vagy egy picit fentebb, vagy előrébb. Szerintem az viszi előre az embert,
hogy keresi mi az, ami nem jó. Az ember saját magát csiszolja.

Hogyan készül egy portréfotó?

Egy portréfotónál az első kérdés, hogy kit és milyen szempontok alapján szeretnék lefotózni. Itt két sík van: az egyik, hogy vizuálisan mutatós legyen az illető arca, a másik pedig,
hogy mit mond, mit üzen nekem a tekintetével. A hangsúly sokkal inkább az utóbbin van. Van olyan fotó, amikor nem lényeges, hogy izgalmas-e az illető arca, vagy sem. Az a fontos,
amit mesél, ami a szemeiben van. A belső lelki üzenete. Lelki üzenet azok számára, amikor már sem a fotós, sem az illető nem fog élni.

Egy embernek több arca is van. Te melyiket mutatod meg egy-egy képeden?

A fényképező egy pontból néz szét, és síkra vetít. Mi két szemmel nézünk egy pontba, és térben látunk. A fénykép más, mint a valóság. Egy kép akkor lesz jó, ha megkeresed azt,
ami a vetületi képen a legjobban hasonlít a valóságra. Szerintem egy jó portré helyzettől független, letisztult, átlagolt ént mutat be. Akkor lesz jó, ha a portréalany magára ismer benne.
Ha azt mondja: ez én vagyok! Ahhoz, hogy ezt így érezze, benne kell lennie a lelke rezzenéseinek is. Fiatalkoromban igazolványképeket készítettem. Soha nem kattintottam el úgy a gépet,
hogy ne igazítottam volna meg a ruháját, a haját. Arra törekedtem, hogy önmagához képest a legtökéletesebben nézzen ki a képen. Mindig minden tőlem telhetőt megtettem ennek érdekében.
Egy fotósnak kritikusnak kell lennie, legfőképpen önmagához.

Most te is fokoztál…

Tényleg. Látod, én sem vagyok tökéletes.

Hogyan válhat valakiből jó portréfotós?

Az embernek nagy áldás, ha megtalálja azt, amire született, és ez tudatosul is benne. Ha tudatosul, hogy mi a dolga, akkor azt is kell csinálnia. A talentumokkal sáfárkodni kell.
Nagy bűn, ha valaki nem teszi a tehetségéből fakadó dolgát. Emellett azt gondolom, hogy mindenki született valamilyennek. Mindenkinek el kell fogadnia magát olyannak, amilyennek az Úr Isten teremtette. Állandóan azon agyalni, hogyan lehetnék valami más, azért, mert ezt sugallják: hiba. Úgy vagyunk rendben, ahogy Isten megteremtett bennünket. A legnormálisabb az, ami nem természetellenes, hanem természetes ebben a világban. Én ezt szeretném bemutatni a portréfotóimban.

Milyen szempontok alapján fotózol? Mennyire vagy szabálykövető?

Én mindig ösztönből fényképezek, persze tanulás kétségkívül kell. A fotózás alapszabályain túl azt is fontosnak tartom, hogy az ember saját maga jusson felismerésre bizonyos dolgokban. Egyszerűen az ember ráérez dolgokra. Amikor saját maga jön rá az ember, hogy miért jó ez így, miért tetszik, miért ott van a fény, és akkor tudatosodnak benne olyan dolgokat, amiket nem másoktól hallott vagy megtanult, hanem rájött, és amivel pluszt tud tenni a fotózáshoz . Ebben van az izgalom. A fotós számára is, és annak is, aki egyszer majd azt a képet megnézi.
A megtanult dolgokat egyébként is gyakorlativá kell tenni a művészetben.

Mi az, ami ennyi év után is motivál?

A hajtóerő számomra kimondottan az, hogy az ember a közért tegyen valamit. Más emberekért. Gyerekekért, akiknek a lelkisége, fejlődése azon múlik, hogy most miket kapnak.
Tőlünk: a felnőttektől, a társdalomtól. Engem a tökéletesség nem inspirál. Nem azért fotózom, hogy tökéletes képet alkossak, vagy életpályát alakítsak ki. Számomra a lehetőség a fontos, hogy megmutathatom az emberek lelkét másoknak. Ehhez nem tökéletesség kell, hanem alázat.

 

Videófilm-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------



Szécsi Zoltán fotográfus portréja

Újság Cikkek-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Utazás a múltban: Portréfilmek készültek a neves öregdiákokról

2012. Márc 01., szerző: Adminisztrátor

Különleges portrésorozattal tiszteleg egykori öregdiákjai előtt a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon. Az egyedi történeteket bemutató alkotások legfőbb célja, hogy emberi és szakmai helytállást igazoló életpéldákat állítsanak a fiatalok számára.

A Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon az intézmény alapításának 450 éves jubileuma alkalmából határozta el, hogy portréfilm-sorozatot készít egykori öregdiákjairól, illetve az iskolához szorosan kötődő személyekről. A kivételes alkotásokon keresztül olyan idős embereket mutatnak be, akiknek értékrendje, élettapasztalata és szakmai pályája példaértékű a fiatal generáció számára.

Ábrám Tibor igazgató az intézmény emlékszobájában tartott sajtótájékoztatón elmondta, a sorozat nemcsak iskolatörténeti, hanem várostörténeti jelentőséggel is bír, ugyanis olyan személyiségek vallanak életükről, munkájukról – például Koncz József vagy Papp László festőművészek – akiknek tevékenysége nemcsak a Lévayhoz, hanem Miskolchoz is szorosan köthető. A filmek ráadásul kortörténeti adalékokkal is rendelkeznek, hiszen a bemutatott életutak a magyar történelem egyik legzaklatottabb időszakát ölelik fel, ezeken keresztül jobban megérthetjük az adott kor művelődési, emberi-kapcsolati és szakmai összefüggéseit.

Szécsi Zoltán a sorozat ötletgazdája a riportalanyok lelkét, belső sugárzását szerette volna bemutatni a filmekben. Nagy örömmel és meghatottsággal fogadták az öregdiákok, hogy érdeklődéssel fordult feléjük az iskola – számolt be tapasztalatairól a miskolci fotográfus, aki hangsúlyozta: elsőként az empátiát és a bizalmat kell megteremteni ahhoz, hogy megnyíljon a riportalany. Szécsi Zoltán azt mondta, többet tanult ez alatt a másfél év alatt, mint az elmúlt húsz évben és reméli, hogy az elkészült portrék tananyagként is hasznosíthatóak lesznek a református gimnáziumban.

Az eddig elkészült tizenkilenc alkotáson túl szeretnének további öregdiákokat is megszólaltatni, később pedig a szélesebb közönségnek is bemutatni a portréfilmeket. A sorozat eddig elkészült részeit a Lévay emlékszobában tekinthetik meg a tanulók.

Kojsza Péter

Média Cikkek-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Eu rádió 2012.05.25 Közérdek közéleti magazin: Öregd diák sorozat interjú
Európa rádió sajtótájékoztató 
Lévay József Református és Diákotthon 2012.02.29.

Videók:Iskolatörténeti portrésorozat a Lévayban
Videók: Szécsi Zoltán fotográfus portréja
Videók: Szécsi Zoltán, a lélekkereső fotográfus 

2012 márcus3

2012 március 1

Múltidézés portrékkal

Különleges sorozatot indított útjára a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon. Öregdiákjaik egy részével készítettek portréfilmet, hogy az egyedi történeteken keresztül megmutassák jelenlegi diákjaiknak, milyen értékes az intézmény, a világ.

A gimnázium vezetése az intézmény alapításának 450 éves jubileumi évében határozta el, hogy portréfilmeket készít egykori tanulóikkal. Az alapötlet Szécsi Zoltánfotográfustól származott, aki már több mint egy tucat beszélgetést rögzített is.

– Nagyon kedvesek voltak a riportalanyok. Jól esett nekik, hogy odafigyelünk rájuk, hogy elmondhatják történetüket, s tehetik mindezt egy ifjú generációnak, amelynek egyre kevesebb ideje jut rájuk – mondta a fotográfus, a portréfilmek készítője. Hangsúlyozta, különféle szempontból is vizsgálhatók az elkészült filmek, így tananyagként is hasznosíthatók a Lévay-ban.


A szereplők egy része az 1920-as években született, így hitelesen tud szólni az előző évszázad történéseiről. A portréfilm-sorozat azonban nem csupán az iskolatörténeti dokumentumokat gyarapítja tehát, hiszen olyan – a város életében is jelentős – karakterek is vallanak életükről, munkájukról, mint például Gryllusz Vilmos, vagy éppen Koncz József és Papp László festőművész. A várostörténeti adalékok mellett kortörténeti jelentőséggel is bírnak az alkotások, hiszen a megszólalók olyan időszakról mesélnek, amely a magyar történelem egyik legzaklatottabb időszaka volt. Életpályájukon keresztül pedig az adott időszak művelődési, emberi kapcsolati és szakmai összefüggései is hitelesen látnak napvilágot.

A másfél éve elkezdett projektről Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója az iskola Lévay emlékszobájában tartott sajtótájékoztatón elmondta, csupán egy állomás a most elkészült munkák bemutatása. Szeretnének további öregdiákokat is megszólaltatni, illetve egy rövidebb filmet a szélesebb közönségnek is bemutatni. 

– Másfél évvel ezelőtt úgy éreztük, újra kell értelmezni, gyűjteni az iskolánk múltját. Szerencsés eset volt, hogy akkoriban keresett meg ötletével Szécsi Zoltán, így elkezdődhetett a munka. A filmekben szereplő emberek nagyszerű értéket közvetítenek, amit szeretnénk megmutatni diákjainknak – mondta az igazgató. Kiemelte, a Lévay emlékszobában bármikor megnézhetik a tanulók a filmeket. Elsősorban nekik szeretnék megmutatni, hogy kik tanultak egykor a gimnáziumban. Azt, mivel lettek gazdagabbak az intézményben töltött idő alatt, hogyan alakult a sorsuk, és milyen értékeket kaptak egykori oktatóiktól.

A portréfilm-sorozat forgatása alkalom adtán folytatódik, ezzel hozzájárulva a Lévay gimnázium, Miskolc városának, a kultúra történetének gazdagításához.

Kiss J.
fotó: Mocsári L.

Média Cikkek-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kisgyőri portrékhoz kattintson ide


Csak képek - három miskolci fotós kiállítása (emberarcok, Múzsa) 1.
Csak képek - három miskolci fotós kiállítása (emberarcok, Múzsa) 2.
Minap hiradó 2011.01.28 Miskolci Galéria kiállítás CSAK KÉPEKBEN.

 

Hanganyag-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

eu rádió2012.02.29
2008.12.25-Európa Rádió stúdióbeszélgetés

2009.05.22-Európa Rádió: Interjú Debrecenben
2010.06.28 Magyar Rádió MR6 stúdióbeszélgetés
2011.02.23 Európa Rádió stúdióbeszélgetés
MR6-rádió beszélgetés(kiállítás megnyító)
Európa Rádió Mezőségi népzene és néptánc fesztivál  

Videóilm--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kosztecky László -Tóth Ildikó filmje

Hegyi László - Kolostori Gábor filmje /Emlékképek/

Miskolci Városi Televizió

Média Cikkek-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szakdolgozat-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

"Szécsi Zoltán" szakdolgozat Zai Dalma (2006)

Média Cikkek-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Média Cikkek-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kattintson a Képekhez!

1999-ben Miskolcon, a Déryné utcában - a "Fényirda" műtermem szomszédságában nyitottam egy kis szószerinti galériát.
A saját képeim állandó megtekithetősége mellett lehetőséget nyújtottam más képzőművészeti, irodalmi és zenei bemutatkozásokra is.

 


Visszatekintő-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Eddigi művészeti, tudományos tevékenységem ismertetése, publikációim felsorolása 
Kisfilmes fekete-fehér képek:

  • 1985-ben „Felsőfokú intézmények fotópályázata” (Jannus Pannonius Tudományegyetem) első helyezés
  • 1986-2000-ig a „Sebesvizi Alkotótábor” évenkénti kiállításain való részvétel
  • 1986-2002-ig a „Miskolci Fotóklub” keretein belül hazai és nemzetközi kiállításokon való részvétel

Nagyformátumú, fekete-fehér negatívról készült 50x60cm-es, egyedi, kézi kidolgozású portrék:

  • 1996-tól nagygenerációs zenész portrék készítése (Bródy János, Somló Tamás, Suszter Lóránt, Nagy Feró, Deák Bill Gyula, Török Ádám, Tolcsvay László, Tolcsvay Béla, Tátrai Tibor stb..
  • 1997-ben 3 fotográfia (Miskolci Galéria „Téli Tárlat”)
  • 1998-ban Béki István: Rabszódia – a szerző portréja
  • 1998-ban Kelet antológia: Kettétört fél század – Anga Mária, Cseh Károly, Csorba Piroska, Dudás Sándor, Fecske Csaba, Györgyei Géza, Káli Sándor, Laboda Kálmán, Pap János, Szabó Bogár Imre, Tusnády László, Utri Attila portréi.
  • 1999-ben nagy volumenű egyéni kiállítás: A Fényírda „termékei”: A koldustól a polgármesterig (Miskolci Fotógaléria, Ifjúsági Ház), nagy média-visszhang: Kosztecky László – Tóth Ildikó filmje a műtermi munkáimról és a kiállítás-megnyitóról. (Magyar Televízió M1: „Aranyfüst” és Duna Televízió). Miskolci Városi Televízió filmje műtermi beszélgetés, képek bemutatása. Kisebb csatornák bemutató összeállításai, számos, több oldalas újságcikkek és rádióbeszélgetések.
  • 1999-ben „Társadalmi keresztmetszet” címmel 5 fotográfia (Miskolci Galéria „Téli Tárlat”): A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kézműves Kamara különdíja.
  • 1999-ben az egyéni kiállítás anyaga (Kisgyőr)
  • 1999-ben Gyarmati Béla: SZÓSZÓLÓBAN – a szerző portréja
  • 2000-ben Soltész Nagy Kálmán Miskolc polgármesterének portréjának felkutatása 1905-ből, reprózása és Miskolc városának ajándékozása (50x60cm-es fekete-fehér)
  • 2001-ben Református Világtalálkozó nagyobb eseményeinek fekete-fehér negatívra való archiválása:

                    - Budapesten stadioni ünnepség, Kálvin szobor átadása
- Miskolcon sportcsarnoki ünnepség, győri-kapui templom szentelése (Csiha Kálmán)  
- Nagykőrösön püspöki és lelkészi portrék elkészítése: Bölcskei Gusztáv, Csiha Kálmán, Hegedűs Lóránt, Hermán János, Horkay László, Kovács Tibor, Mészáros István, Szabó Sándor, Szathmári Sándor, Tőkés László

  • 2001-ben Tolnay Ferenc: Dalok A lélekből  - a szerző portréja
  • A nagyváradi egyetem átadásának fekete-fehér archiválása
  • Mária Valéria híd átadásának archiválása
  • Szarvasi stációk szentelése
  • 2002-ben Szabó Bogár Imre – Tellinger István: A mindenség átvérzése – Versképes Könyv - a szerzők portréi
  • 2002-ben Bessenyei Ferenc és Komlós Juci közös portréja (nagy média-visszhang)
  • 2003-ban Pápay Sándor: Kalauz lelki szárazság idejére - a szerző portréja

Digitális, színes fotográfiák:
2006-2010 „Erdélyről és Csángóföldről” című vándorkiállítás: 2006: Fóny, Sajópálfala, Kisgyőr 2007: Sajóbábony 2010: Miskolc
2011.„KÉPEK AZ EMBERRŐL” Kisgyőr
2011."csak képek" cimű közös kiállítás Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum.
Az én munkáim „KÉPEK AZ EMBERRŐL” cimmel interaktív (kép és hang)kiállítás.
Jelentős érdeklődés, nagy média-visszhang kisérte:Európa rádió, MR6, Boon, Minap, Mitv, Észak magyarország.
2011.Lévays öregdiákok sorozata (fotó, film, hang archiválása)

Jelenlegi „KÉPEK AZ EMBERRŐL” című gyűjtésemet média-érdeklődés is kíséri.

„KÉPEK AZ EMBERRŐL” 
munkámról és céljaimról

„Miért adta nekem a Jóistenem ezt a hosszú nehéz özvegységet, mondja meg drágám” – fejezte be elhalkuló, fátyolos, csengettyű hangján a bányászözvegy Domokos néni, mint nagy havas téli estén a hívogató harangocska elnyelt utolsó szava… Fekete, álla alatt megkötött fejkendője simította végig hosszúkás, ráncaiban is sima, szép arcát. Türkizkék, kedves, rajtam túlnéző szemei illettek finom, fehér arcához. – Talán azért is, hogy találkozzunk és megmutathassuk a megzavarított fiataloknak Julcsi néni arcát, lelkét, s halhassuk, hogyan tetszett felnevelni Kánóban, 34 éves kortól egyedül a gyerekeket tisztességben, becsületben.
Számtalant papírra vethetnék nyelvünket beszélő tájainkról. Én úgy érzem, nagy családom mellett nekem az a dolgom, hogy a 170 éves fotográfiai múltat a rám hagyott 100 éves fényképezőgéppel továbbvigyem. Ez maradandó technikai eljárás. A képekről nekem kellett beszélnem, de ezt kevésnek éreztem. Most hangfelvételt is készítek, melyek a beszélő koránál sokkal régebbre nyúlhatnak vissza, – hiszen nagyon idős emberekről van szó – nyelvjárásban, fogalmazásban, szavak használatában, mondat szerkesztésben a Kárpát-medence és Moldva területén. Ez az eltűnő, életformájában is a mostanitól eltérő korosztály visszaemlékezik a szülőkre, nagyszülőkre, dédszülőkre. Felszínre kerülnek történelmi, néprajzi, zenei, vallási és egyéb kulturális érdekességek, különbözőségek. 
Egy egyre távolodó kor utolsó, halványodó gyertyalángjai nagy bölcseleteket, tanulságokat, erkölcsi és morális példamutatást hordozó lenyomatait kötelességünk a minket követő generációnak átadni.
Ezek a felvételek tudományos kutatás szempontjából is fontosak, mivel adatközlők is, ökumenikusak, hiszen különböző felekezetű és származású népcsoportokat ölel fel a magyar nyelv összekötő fonalán. A gyűjtésem vallási vonatkozásaiban különösen érdekes a már elmenni készülő idős emberek Istenhez való viszonya, Vele való találkozásaik, halállal, feltámadással kapcsolatos gondolataik, vélekedésük az élet értelméről.
A munka felhasználási területei:

  • Interaktív kiállítások megrendezése galériákban, gyülekezeti helyeken, református és ökumenikus találkozókon, iskolákban Magyarországon és határainkon túl.
  • Filmes feldolgozás: a kép két-három perces bemutatása alatt a rögzített hanganyagból kiemelt élethelyzet, bölcselet, stb.. hangzik el.
  • Hangos könyv sorozat: a könyv tankönyv jelleggel is használható általános-, középiskolai és felsőoktatásban.
  • Gyűjtési program alapjául, mintájául szolgálhat, melyben a fiatalok saját maguk készítenek fényképeket és riportokat a környezetükben élő idősekkel, akár tanórai kereteken belül is.